Romário

A brazil csatár, teljes nevén Romário de Souza Faria, 1966. január 29-én született Rio de Janeiro egyik nyomornegyedében, Jacarezinhoban. Édesapja egykor amatőr labdarúgó volt, majd edzőként dolgozott az Olariánál. A 13 éves Romáriót a szülei elvitték a Vasco da Gama együtteséhez, ott azonban alacsony termetére hivatkozva elutasították. Édesapja azonban elintézte, hogy a fiú az Olariában játszhasson. Hamarosan már a Vasco képviselői könyorogtek  a tehetséges fiúnak, hogy menjen hozzájuk játszani. Új csapatában  a juniorokkal két korosztályos bajnokságot is nyert Rio államban, majd 1985-ben a klub profiszerződést kínált neki. A nagycsapat immár Romário irányításával 1987-ben és 1988-ban is megnyerte Rio állam bajnokságát, sőt mindkét alkalommal Romário lett a gólkirály is.

A válogatottban 1987. május 23-án Írország ellen mutatkozott be. 1988-ban tagja volt az olimpián ezüstérmet szerzett brazil csapatnak, ahol 7 góljával a torna gólkirálya lett. Hamarosan leszerződtette a holland PSV Eindhoven. A PSV-nél eltöltött 5 szezon után már háromszoros holland bajnoknak ( 1989, 1991, 1992 ), kétszeres holland kupa-győztesnek (1989, 1990 ), és háromszoros holland gólkirálynak ( 1989, 1990, 1991 ) mondhatta magát. A pályán kívüli viselkedése azonban nem tetszett a klub vezetőinek, ezért szívesen elengedték, amikor a Barcelona hívta. Közben  a szövetségi kapitánnyal, Carlos Alberto Parreiraval is összeveszett, így csak csereként számítottak rá, ezt azonban nem fogadta el. A Barcelonában töltött első szezonjában rögtön spanyol bajnoki és gólkirályi címet szerzett. A selecaonak is nagy szüksége volt rá, ezért félretéve a viszályt, az Uruguay elleni sorsdöntő vb-selejtezőn visszatért a csapatba. A mérkőzésen lőtt két góljával kijuttatta a brazilokat a 1994-es vb-re. Az Egyesült Államokban pedig zsenialitását igazolva világbajnoki címig vezette a brazilokat.

Hamarosan azonban Barcelónában is kezdődtek a problémák, visszavágyott Brazíliába. 1995-ben 4,5 millió dollárért megvásárolta a Flamengo, ahol ismét régi fényében tündökölt. 1996-ban azonban Valenciába szerződött, a spanyolok abban bíztak, hogy a brazil sztár a csapatot bajnoki címig vezeti. Romário azonban nem találta a helyét, és az eredmények sem jöttek,sőt edzőjével is összeveszett. A spanyolok jobbnak látták kölcsönadni a Flamengonak, 1997-ben ugyan visszatért a Valenciához, de továbbra sem ment neki a játék, így végleg eladták a Flamengonak. Hamarosan ott is megunták botrányos viselkedését, és Romáriot továbbadták a Vasconak. Ahol immár sokadik virágzását éli. 1998-ban Zagallo kihagyta a vb-re utazó keretből, ami nagyon rosszulesett a játékosnak.

Romárionak már lemeze is megjelent Brazíliában, még Edmundoval adtak ki egy rapdalt. A csatár szokása, hogy meze alá vett pólókkal üzenget. Kedvenc sportága a labdarúgás mellett a lábröplabda. Beceneve: Baixinho, ez portugálul „alacsonyt” jelent. 1988-ban vette feleségül gyermekkori szerelmét, Monicát, aki fotomodellként dolgozik.